Naperőmű a földeken? Miért ne?

2020.08.27.

Legutóbbi bejegyzésünkben már kitértünk az új naperőművek telepítésével kapcsolatos, meglehetősen ambiciózus hazai tervekre. Márpedig, ahogy arra a Portfolió gazdasági portál egy korábbi elemzése is rávilágít, ha tényleg ilyen módon akarja az ország csökkenteni a villamosenergia-import arányát, ahhoz nem kevés helyre van szükség. A megoldást a szakértők szerint a mezőgazdasági művelésre korlátozottan alkalmas területek jelenthetik – de néhány ígéretes kutatás szerint kiváló termőföldek „felett” is megtérülő lehet egy ilyen beruházás.Magyarországon néhány éve már napirenden van a földtulajdonosok ösztönzése a naperőművek telepítésére, többek közt kormányzati szereplők is beszéltek már a mezőgazdasági tevékenység és az energiatermelés ötvözésének lehetőségéről. Első körben értelemszerűen a gyengébb minőségű földek jöhetnek szóba, ahol a termelés lehetőségei korlátozottak, viszont a helyszín egyéb adottságai miatt ideális napelempark telepítésére. Az ilyen jellegű hasznosítás mellett szól, hogy a rendszerhez szükséges tartószerkezetek a humuszréteget érintetlenül hagyva csatlakoznak a földhöz. HungaroSpan termékeink többféle lehorganyzási móddal használhatók, de mind cölöpös, mind talajcsavaros rögzítés esetén a folyamat később visszafordítható – a „pihentetés” pedig még jót is tehet a földnek. Ehhez hozzátehetjük, hogy a naperőművek működése alatt a föld mellékhasznosítása is lehetséges, például legelő vagy kaszáló formájában. Közelmúltbeli vizsgálatok pedig ennél is messzebbre merészkednek. Egy freiburgi székhelyű energetikai kutatóintézet évek óta kísérletezik különböző haszonnövények termesztésével 5-8 méter magas lábakon álló napelemparkok alatt. A beszámolók szerint az árnyékolás és egyéb hatások miatt - ugyan nem meglepő módon - a hozamok alacsonyabbak, mint a szomszédos földeken, de csak legfeljebb egyötödével, amit anyagi szempontból bőven kompenzál a közben megtermelt áram. Ezzel párhuzamosan a világ több pontján zajlanak hasonló kutatások. Az Egyesült Államokban például több növénynél hozamnövekedést értek el a napelemekkel „betakart” területeken. A módszer jelentős előnye, hogy az árnyékolás miatt öntözés után tovább marad meg a nedvesség a talajban, így a vízgazdálkodás is ideálisabbá válhat. Nem véletlen, hogy egyre többen látják úgy, hogy az ilyen projektek adhatnak választ a klímaváltozás kihívásaira. Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy a gazdák által megtermelt áram segítségével akár a mezőgazdaságban is terjedőben lévő elektromos erőgépeket is újra lehet tölteni – ez azonban még tényleg a jövő zenéje. A jelek szerint azonban messze nem olyan távoli jövőé…