Hogyan hathat a háború a napelemes szektorra?

Az Ukrajnában zajló háború rengeteg szegmensben érezteti hatását, és ezek az új állapotok nem feltétlenül rendeződnek vissza majd a háború végeztével. Az egyik meghatározó szegmens, ahol hosszú távú szemléletváltásra számíthatunk, az energetikai szegmens. Mára sajnos mindenki betéve tudja, hogy Oroszország Európa meghatározó, egyesek szerint nélkülözhetetlen olaj- és földgázszállítója, ami a jelen helyzetben nemcsak kiszolgáltatottságot, de nagyon különös, a politikának ellentmondó gazdasági viszonyokat eredményez.

Bárhogy is alakuljon a közeljövő gazdaságpolitikája, a háború megmutatta, hogy Európa ‒ benne Magyarország ‒ milyen mélyen kiszolgáltatott energetikai szempontból, és hogy célszerű lenne ezen a helyzeten változtatni. Ennek két, várhatóan párhuzamos útja van.

Az egyik az import forrásainak diverzifikálása, magyarul, hogy ne 1-2 nagy exportőrtől, hanem több, egymástól független forrásból vásárolja Európa gázt. Azért elsősorban ezzel foglalkozunk, mert olajat jóval több forrásból lehet szerezni, és az az anyag sokkal könnyebben is szállítható. Erre több lehetséges forgatókönyv van a cseppfolyósított amerikai palagáz importjától a szövevényes, egymással összekötött csőhálózatokig. Közös elem, hogy mindegyik jelentős beruházást igényel, ami a gáz árát mindenképpen drágítani fogja a mostani orosz beszerzésekhez képest, és nemcsak rövidtávon, mert egyúttal elvész a mérethatékonyság és a földrajzi közelség előnye is. Nem beszélve arról, hogy ezzel továbbra is a fosszilis (bár azon belül a legtisztább) energia használatába ruházna a világ súlyos pénzeket, ami ki tudja, hány évre prolongálná ezek használatát, hiszen aki befektet, annak ki is kell várni a megtérülést és a profitot, ami ilyen beruházásoknál nem rövid idő.

A másik lehetőség a függetlenedésre a megújuló energiaforrások fokozott használata, és az átállás gyorsítása. Minden jel és a jövő szempontjából is ez lenne a legjobb megoldás, és környezettudatos cégként, valamint a napelemes rendszerek tartószerkezeti gyártójaként, nyilván a DAV is ezt támogatja. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Egyrészt a napelemek (fotovoltaikus cellák és panelek) piacán is akadnak ellátási nehézségek, másrészt a napenergia energiasűrűsége, bár javul, még a közelében sincs a fosszilis hordozókénak. A fejlődést szintén nem segítik azok az energiatárolási problémák, amelyek pl. a földgáznál nem jelentkeznek. A gázt betárolom, majd akkor és annyit használok belőle, amennyire szükség van. Ehhez képest a napenergia nem folyamatos, vagy legalábbis nagyon egyenetlen, a tárolása pedig kifejezetten problémás, bár e területen is nagyon intenzívek a kutatások.

Összességében ezért a legvalószínűbb forgatókönyv a két fejlesztés párhuzamos futtatása még akkor is, ha a jövő nyilván a megújuló forrásoké kell, hogy legyen. Jelenleg egyedül az biztos, hogy mi folyamatosan fejlesztjük napelemtartó kínálatunkat, és mára olyan szabványos rendszert adunk bármely magán vagy intézményi ügyfelünknek, amely sok tekintetben jobb az ismert nyugati gyártók megoldásainál.