A napenergiára lehet építeni – és ránk is!

Mit hoz a jövő a napenergia-szektorban? Vajon az ágazat előbb-utóbb beleütközik a különböző infrastrukturális és szabályozási „plafonokba”, aminek hatására a mostani ugrásszerű fejlődés lelassul, esetleg meg is áll? Vagy idővel tényleg eljöhet egy világ, ahol minden energiaszükségletünket megújuló forrásokból, így jelentős részben a naperőművek révén fedezzük? Nos, az igazság, ahogy az lenni szokott, alighanem itt is a két szélsőség között van – bár több jel is arra utal, hogy talán közelebb az utóbbi forgatókönyvhöz. A DAV Mérnöki Kft. legújabb cikkében összegyűjtött néhány, az iparág kilátásaival kapcsolatos érdekességet és hírt itthonról és a nagyvilágból, ami segíthet a napelemes rendszerek tervezőinek, kivitelezőinek, gyártóinak vagy épp forgalmazóinak meghozni a jövőre vonatkozó döntéseiket.

Egy görög szigetre figyel a világ

Aki járt már Görögország valamelyik szigetén, nem lepi meg, hogy a közműhálózat nem a legfejlettebb, kezdve az akadozó ivóvízellátással. Ami az áramszolgáltatást illeti, a parányi turistaparadicsomok saját termelés híján teljes egészében a szárazföldről érkező energiára vannak utalva, ami többnyire kőolajbeszállítást jelent, ami így többszörösen is környezetszennyező megoldás. Ennek vetne véget egyre több helyen a „GR-Eco” projekt azzal, hogy többek közt naperőművek telepítésével teszi önellátóvá és fenntarthatóvá a szigeteket. Nemrég a Rodoszhoz közeli Halkin döntöttek 1 MW-os napelempark létesítéséről, ami a számítások szerint teljes egészében fedezi majd a mintegy 500 lakosú sziget energiaszükségleteit.

A program keretében elektromos járműveket is adományoznak a helyi hatóságoknak és kiépül az 5G telekommunikációs hálózat is, azaz a „GR-Eco” nemcsak zöldítést, hanem általános fejlődést is hoz a környéknek. Ebből kiindulva úgy tűnik, a naperőművek telepítése megoldást jelenthet az ilyen-olyan okból elzárt régiók helyi energiaellátására, így várhatóan a jövőben egyre több hasonló kezdeményezésről hallunk majd – nemcsak a görög szigetvilágból.

Keresik az „egyensúlyt” Kínában

Felsorolni is lehetetlen, mi mindenben számít Kína világelsőnek – és ez alól a napenergia kiaknázása sem kivétel. Földünk legnépesebb országában az ipari méretű napelemparkok felfutása kedvezően hat az energiaszektorra és a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, közben azonban rájöttek, hogy a kisebb rendszerek optimalizálását sem szabad elhanyagolni. Ennek megfelelően most kísérleti körzetekben tesztelik, hogy az egyéni termelőegységeknek milyen arányban kell megjelenniük a rendszer egészében, hogy az áramszolgáltatás fenntartható legyen.

A kijelölt régiókban a lakóházak 20, a kereskedelmi- és ipari létesítmények 30, a középületeknek pedig a 40 százalékát szerelik fel háztetőre telepíthető panelekkel. A cél világos: minél több közösség legyen képes megtermelni energiaszükséglete legalább egy részét, így a növekvő igények kielégítésére nemcsak az erőművek építése és a hálózatbővítés adhat választ. A kísérletet árgus szemekkel nézik a világ számos pontján, hiszen az eredmények alapvetően befolyásolhatják, milyen irányba indul a globális napelempiac, mi lehet a jövőben a nagy erőművek és a kis termelők közti optimális arány.

Csak előrelátóan szabad növekedni

Ausztrália a zöld energiát illetően több szempontból is igazi „mintaállam”: hatalmas ütemben zajlik a naperőművek telepítése, a helyi energiahivatal adatai szerint csak tavaly nagyjából 763 MW új, ipari méretű kapacitás épült ki, ezzel párhuzamosan pedig sorra zárják be a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőműveket. A déli földrészen a gyors növekedés kihívásokat is magával hoz, a napenergia felfutásának hatására ugyanis új szabályokat és keretfeltételeket kell hozni a rendszer teherbírásával, a feszültszabályozással és a hálózati aszimmetriával kapcsolatos kérdések kezelésére.

Nem véletlen, hogy – immár visszatérve Európára – az itteni szakértők is rendre hangsúlyozzák, a naperőművek mostaninál is nagyobb ütemű telepítésének alapfeltétele, hogy az infrastruktúra és a szabályrendszer is felvegye a lépést, amire az Európai Unió is folyamatosan figyelmezteti a tagországokat.

Több mint duplájára nőhet az ágazat

Márpedig a célok rendkívül ambiciózusak: a közelmúltban ismertetett irányelv szerint ugyanis 2030-ra az EU energiaszükségleteinek 40%-át megújuló energiaforrásból kell előállítani. Viszonyításképpen ez az arány jelenleg körülbelül 20%-os. Ebből pedig minden tagállamnak ki kell vennie a részét, így Magyarországon is óriási mértékű bővülésre kell számítani.

Ha a duplázódást előíró uniós tervekhez igazodó, átlagos célértéket akarunk megadni, akkor a jelenlegi kb. 15%-ról 30%-ra nőhet itthon a megújuló energia aránya, amiből értelemszerűen a napenergia is óriási, a jelenlegi trendeket nézve pedig egyre nagyobb szeletet hasíthat ki magának. Ráadásul ne feledjük: nem is csak egyszerű kétszerezésről lehet szó a következő szűk egy évtizedben, hiszen közben a teljes energiafelhasználás is várhatóan jócskán megnő (villanyautózás, épületek hűtés-fűtése stb.), azaz a 2030-ra jósolt energiatermelés 30%-ának fedezéséhez jóval több, mint a jelenlegi kapacitások duplájára lesz szükség.

Minden abba az irányba mutat tehát, hogy a napenergia térhódítása még belátható ideig repíteni fog minden olyan vállalkozást, aki ezzel foglalkozik, ráadásul jóval nagyobb ütemben, mint azt sokan gondolnák. Erre felkészülve pedig mindenkinek jól jönnek azok a megbízható partnerek, akikre a sokasodó megrendelések és a fokozódó minőségi elvárások közepette bátran támaszkodhatnak. Ezt kínálja innovatív, folyamatosan fejlesztett napelem-tartószerkezeteivel és a hozzájuk tartozó komplex projektmenedzsment-szolgáltatásával a DAV Mérnöki Kft.!